Tájképek - Színekben tündöklő tájak


Ez a világ nem térkép szerint készült. Itt a hegyek ábrándoznak, a fák halk szavakat suttognak, és a horizont mindig egy kicsit máshogy néz vissza.
A tájakban mindig ott rejlik az idő lenyomata – a színek lassú változása, a fények játékossága. Festményeimben a természet nemcsak látvány, hanem emlék és érzés egyszerre.
Ezek a tájak nem turistáknak készültek – hanem azoknak, akik egy ak,varellpöttyből is képesek hazatérni.

Ebben a galériában is a saját technikámat, a Color Glide Layering + mixed media eljárást alkalmazom, amelyben a színek egymásba siklanak.
Tudj meg többet a technikámról 


Otthon 

Color Glide Layering

,,Aztán vannak megint házak, melyekben békesség és öröm tanyázik.

Ha megpillant az ember valahol egy ilyen házat, egyszerre úgy érzi,

mintha hazaérkezett volna. Otthonszaga van a füstnek, mely belőle fölszáll.

Nevet az ablaka, s az ajtaja hívogat.

Az ember érzi benne a békét és a meleget, mely mint egy láthatatlan napfény, beragyog mindent maga körül. Az ilyen ház előtt hamarabb olvad el a hó."

Wass Albert 


(Hungarian watercolor artist painting houses, interiors, and timeless atmospheres)


Az elfeledett

Időszövő rétegzés

Ez a falu talán már nem is létezik .

Néha mégis füst száll fel egy kéményből, mintha valaki teát főzne odabent.

Ha elég csendben nézed, a hó alatt utak emlékeznek, nevek motoszkálnak.

Ez a hely akkor létezik, amikor valaki még emlékszik rá.

Most épp te.

Pagi

Ahol a fagyott világ lélegzik

Color Glide Layering technika

Megtapasztaltam, milyen az, amikor a festék többet tud nálam.

Az új granuláló színek úgy kezdtek viselkedni a papíron, mintha egy másik dimenzió diktálná, merre fussanak, hol álljanak meg, és milyen textúrát rajzoljanak ki.

Én pedig csak néztem, ahogy a hideg téli tájból lassan előbújt ez a két apró ház – mintha már ott vártak volna, csak eddig nem vettem észre őket.

Nagyon különös élmény volt. Olyan, mintha nem én festettem volna… csak átengedtem a kezem 

valaminek.

Pagi



Ahol a fák emlékeznek

Wet on wet technika 
Forrás: Louise & Morgaine 


A napfény megbújt a levelek között, és minden egyes fa árnyéka pontosan ott vetült, ahol egykor egy történet kezdődött.

A középen álló fa különös volt. Nem a legmagasabb, nem a legöregebb – mégis volt benne valami. Olyan volt, mint aki látott már mindent, és még mindig tud örülni a szélnek. Ott állt, enyhén oldalra hajolva, mint aki hallgatózik… és néha, ha senki nem figyelt, finoman integetett az arra járóknak.

Azt mondják, ez a fa emlékszik. Arra a kislányra is, aki mindig mezítláb szaladt itt végig. A fiúra, aki rajzolta. Az öregre, aki minden reggel köszönt neki. És most rád is.

Mert ha egyszer megállsz mellette, megjegyez. A fák így szeretnek: észrevétlenül, gyökeresen, örökre.

Pagi

(Hungarian watercolor artist painting houses, interiors, and timeless atmospheres.)


Vihar

Wet on wet technika 
Loise & Morgaine nyoman

Ott, ahol a föld és az ég haragot cserél,a víz már nem tükröz, csak emlékeztet.

Nem tudni, hajnal jön-e vagy egy újabb vihar.

Pagi


Tél

Wet on dry technika 

A tél csendje a nyírfák között olyan, mint egy elfelejtett dallam. A hó minden hangot magába zár, és csak a színek mesélnek a hidegben is élő világról.


Pagi 


(Színes, patinás vízfesték képek – kortárs magyar festő szemével, saját világom nyomán)

Pipacsok

Wet on wet +
Monochrome technika 

Piros virágok nyújtóznak az út mentén, mintha ők mondanák a verset. De valami mégis más. Valami csendesebb. 

Mélyebb.

A szem elsőre a pirosba kapaszkodik – mert hát hogy is ne. De aztán… visszatalál. Oda, ahol a fa áll. Csöndben. Elmozdíthatatlnul.

Pagi

TÉL

Wet on wet + tinta technika

A sötét fák közt szél kavarja fel az avart és a hópermetet. 

A tél nemcsak hideg, hanem titok is – amit csak a csend mer elmesélni.


Pagi

(Original watercolor art inspired by light, memory, and layered textures.)